Mert merem?! (ez off bejegyzés amúgy)

Szerintem simán forgathatnának egy filmet a szerencsétlen, de annál tartalmasabb kis életemről. Mert pl kivel fordul az elő, hogy az ÉDESANYJA (anya, ne sírj *-*) feljön a blogjára, könnyekig meghatódik azon, hogy azt írom, hogy ÉDESANYA, és nem anyuu, és nem anya, és nem anyám, aztán a következő pillanatban megmutatja, hogy hol van szóismétlésem, és közli velem, hogy az inkogitó az inkogNitó (amit elírtam, és nem szándékosan így írtam :P ) és a szóismétlések írására is teszek, mert LENT el lehet olvasni, hogy ezt a kis izét, amit nem neveznék blognak, miért írok. Szóval ez csak azért van itt ez a bejegyzés ez, hogy bebizonyítsam ÉDESANYÁMnak, hogy ki merem írni, hogy meghatódott azon, hogy ÉDESANYA, és hogy nem izgat, ha szóismétlek, mikor írok. Elnézést, hogy nem témába vágó a bejegyzés, de amúgy is épp Batmant nézek, és már úgy leírnám, hogy mennyire rajongok érte, és miért, hogy szerintem hiába "öreg" film, azért bejegyzek egyet. A fenti idézet is onnan való. Volt. Most már biztos nem.