Telihold idején jól zárd az ajtót! [Farkasember]

A filmet sajnos csak mozis változatban, letöltve volt lehetőségem megnézni, de igyekszem olyan pozitívan átformálni, és elképzelni a szélesvásznon, amennyire csak tudom. Nem rossz film, még így kamerás felvétellel, néhol recsegő hanggal sem, de azért az biztos, hogy moziban nagyobb élmény lett volna. Persze ez minden filmre igaz, amiben ilyen durva akciójelenetek és ilyen hanghatások vannak.
A történet röviden: Lawrence Talbot egy new yorki színész, akinek meghal a bátyja. Apja és bátyja menyasszonya, Gwen is Blackmoore nevű helyen, a Talbot-kúriában várják őt. Lawrence-szel, mikor megérkezik az "édes otthonba", közlik, hogy bátyját valamiféle fenevad pusztította el, és tépte gyakorlatilag darabokra. A férfi elhatározza, hogy kideríti, valóban a közeli cigánykaraván medvéjét szabadították Benre, a bátyjára, vagy valami, esetleg valaki más szedte darabokra. Nem telik bele sok idő, és a Ben holtteste mellett talált medál elvezeti őt végülis a cigányokhoz, de nem tud meg sok mindent tőlük, ugyanis a rejtélyes fenevad megjelenik, lemészárolja a fél tábort és az odacsődülő rendőröket, akik a medvéért jöttek. Lawrence a szörny nyomába ered, de bár ne tette volna... A bestia ugyanis elkapja, bár nincs ideje elpusztítani, mert elkergetik. Sikerül ugyan megharapnia Lawrence-t, aki nem hal bele a sérülésbe, sőt! Gyanúsan gyorsan regenerálódik, és az orvos értesíti a környékbelieket, hogy a férfivel valami nincs rendben. A sok babonás falusi természetesen azonnal a birtokra csődül, és követelik a megmaradt Talbot fiút, de az apja elűzi őket. Persze kiderül, hogy nem pusztán atyai szeretetből... Az idősebbik Talbot ugyanis jól tudja, hogy fiából is ugyanolyan bestia válik majd teliholdkor, mint ami megmarta. Ezután rövid úton egy csapdának és némi atyai beavatkozásnak köszönhetően biztonságosan és gyorsan elszállítják egy elmegyógyintézetbe, oda, ahol Lawrence kiskorában is be lett zárva egy évre, miután látta anyját, aki elvágta saját torkát. Akkor legalábbis így tűnt... Az intézetben, miután szétkínozták már a férfit, és arról győzködték, hogy agressziója és a bestia tévképzet, meglátogatja az apja, és elárulja neki a nagy titkot: hogy ő a farkasember, aki teliholdkor gyilkol, és egészen a bátyja halálának estééig minden teliholdkor bezáratta magát a szolgálóval egy kriptába. Azon az éjjelen azonban ez elmaradt, és azóta rájött, hogy a szörnyeteget nem is kell megzabolázni, hiszen miért tenné, ha egyszer bestia vált belőle. Lawrence természetesen bosszút fogad, pláne, miután kiderül, hogy anyját is apja ölte meg. Gwen, bátyja volt menyasszonya, aki iránt titokban gyengéd érzelmeket táplált mindig is, Londonban van, és Lawrence tudja, hogy nincs tőle biztonságban. Hiába. Teliholdkor átváltozik, és az intézet orvosai is rádöbbennek, kissé későn ugyan, hogy Lawrence-szel valóban van valami gond, de addigra a férfi már szőrös fenevadként őrjöng, és megszökik, jó pár kibelezett, lefejezett hullát hagyva maga után. Másnap reggel Gwenhez megy, aki (természetesen) szintén szerelmes belé, legalábbis kedveli, és eltökéli, hogy segít a férfin, bármibe is kerül. De a cigányoktól megtudja, hogy ezt a kórt csak egy valami gyógyítja: az ezüstgolyó. Végül apa és fia összecsapnak, és Gwen is szembekerül a farkassá vált Lawrence-szel, és nem választja el őket semmi egymástól, csak egy ezüstgolyókkal töltött revolver. Nem árulom el, mi lesz a film vége.
Maga a történet nekem tetszett. A farkasemberek legendáját már egy csomó film feldogozta (persze nem annyi, mint a most divatos vámpírokét), és valamiért a farkasembereket sosem ábrázolják olyan tökéletesen és ötletesen, mint a vérszívókat, pedig szerintem sokkal érdekesebbek. Én azt szeretem, ha lehet ilyet mondani, hogy ezek a teremtmények sokszor, többször próbálnak uralkodni magukon, amíg a vámpírok meg elegánsan és mindenre tojva szívják a vért, vagy nagy hősiesen csak állatokat gyilkolnak le. A vérfarkasoknak nincs esélyük megállítani azt, ami bennük van, hiába küzdenek ellene. A telihold minden történetben erősebbnek bizonyul náluk. Az a gondom, hogy még egy filmben sem láttam őket olyan kifinomultan ábrázolva, mint a vámpírokat. A Harry Potterben egyenesen borzalmasan festett az a nyeszledék. Ebben a filmben viszont (mint szinte minden), a farkasemberek is retrósra lettek megcsinálva. Busa fej, fekete, rövid orr, emberi testfelépítés és vonások. Viszont nagyon szépen meg volt csinálva az átalakulás, amit többször is mutattak: a csontok eldeformálódása, a fogak növekedése, ami természetesen nem kevés sebbel és vérrel járt, még a szem átalakulása is szépen ki volt dolgozva. De most sem voltam elégedett teljesen, valamiért modernebb felfogásra számítottam... Persze mondom, ez sem volt rossz.
A színészek viszont nekem nagyon nagyon tetszettek. Az idős Talbotot az örökké hátborzongató Anthony Hopkins játszotta, akinél jobbat erre a szerepre nemigen találhattak volna. Benicio Del Torot ugyan még életemben nem láttam másik filmben a borzalmas Sin Cityn kívül, de annyira tökéletesen játszotta Lawrence elveszett, de mégis határozott karakterét, hogy érdekelne más filmje is. Elég érdekesen néz ki szegény fickó, és az elején kifejezetten taszító volt, de a végére igazán szimpatikus lett. Emily Blunt pedig itt is nagyon jól alakított. Mostanában egyre több és egyre jobb filmjei vannak, ő is Hollywood trónjára fog szerintem kerülni szépen lassan, ha be nem választ valami hülyeséget, mint Dennis Quaid...
A film nem egy örök darab szerintem, és én nem is adtam volna neki tizennyolcas korhatárt, annyira nem volt durva, csak véres, de sokkal rondább és léleknyomorítóbb jeleneteket látni némely akár 12-es karikás filmben is. Egy este elütésére kíválóan alkalmas, itt sem kell sokat agyalni, csak figyelni a szép kosztümöket, a remek alakításokat, a jó kis díszletezést, a pompás lovakat a hintók elé fogva, és a teliholdat eltakaró farkasember vonyító és most már klasszikusnak mondható sziluettjét.

Farkasember - The Wolfman [2010]
18 éven aluliak számára nem ajánlott
Játékidő: 102 perc (nem 126)
iMDb: 6,2 [13 552 szavazat alapján]
Színészek: Benicio Del Toro, Anthony Hopkins, Emily Blunt, Hugo Weaving
Trailer

Mert merem?! (ez off bejegyzés amúgy)

Szerintem simán forgathatnának egy filmet a szerencsétlen, de annál tartalmasabb kis életemről. Mert pl kivel fordul az elő, hogy az ÉDESANYJA (anya, ne sírj *-*) feljön a blogjára, könnyekig meghatódik azon, hogy azt írom, hogy ÉDESANYA, és nem anyuu, és nem anya, és nem anyám, aztán a következő pillanatban megmutatja, hogy hol van szóismétlésem, és közli velem, hogy az inkogitó az inkogNitó (amit elírtam, és nem szándékosan így írtam :P ) és a szóismétlések írására is teszek, mert LENT el lehet olvasni, hogy ezt a kis izét, amit nem neveznék blognak, miért írok. Szóval ez csak azért van itt ez a bejegyzés ez, hogy bebizonyítsam ÉDESANYÁMnak, hogy ki merem írni, hogy meghatódott azon, hogy ÉDESANYA, és hogy nem izgat, ha szóismétlek, mikor írok. Elnézést, hogy nem témába vágó a bejegyzés, de amúgy is épp Batmant nézek, és már úgy leírnám, hogy mennyire rajongok érte, és miért, hogy szerintem hiába "öreg" film, azért bejegyzek egyet. A fenti idézet is onnan való. Volt. Most már biztos nem.

Updates

Mert mindenünk az angol. :P
A lényeg az, hogy a blogban vannak most újdonságok, frissítések. Egyrészt írtam egy kis bemutatkozó szmötyit magamról, amit még mindig kevésnek és felszínesnek találok, de mégiscsak valami, és egész jól mutat itt oldalt.
Másrészt felkerült egy számláló, ami számolja a különböző, blogon belüli kattintásokat (tehát nem látogató-, hanem kattszámláló), és emellett közvetlenül egy online látogató számláló, ami az adott pillanatban a blogon tartózkodó emberek számát mutatja meg.
Harmadrészt leszedtem a zenéket, mert a mixpod.com egy nagy rakás sz@r, viszont az előzetesek közé tettem újakat. Frissült a moziban megnézendő filmek listája is, és új név került a megfigyeltek listájába, pontosabban a líblingek és figyelemreméltó tehetségek közé.
Negyedrészt csatlakoztam a BFK-hoz, azaz az Adliz által szervezett Blog Fan Klubhoz, és kitettem a táblájukat jobbra, alulra. Ezzel együtt jó sok más olyan emberke vagy dolog táblácskáját is, aminek a "fanja" vagyok, és ami így hirtelen eszembe jutott, és ugyanezzel a mozdulattal eltüntettem a "Megfigyelés alatt" lévőket. Gyakorlatilag most ők vannak kinn képek formájában. Logan Lermannak még nincs fanlistája (amit csodálok is, mert fiatal kora ellenére már most el kell ismerni, hogy szép gyerek, és nem mellesleg nagyon jó színész lesz belőle), úgyhogy csináltam egy kis képet csak úgy, és az oldalára linkeltem. Hát nem vagyok jó fej?
Ötödrészt csináltam egy kis idézetcsíkot a banner alá, amin minden héten más filmből való szöveg fog díszelegni. Jelenleg a Trójából Achilleusz szövege olvasható. Rá kattintva a film adatlapját lehet megnézni.
A legnagyobb újításom azonban (hatodrészt ^^) az, hogy elkezdtem egy tényleg lehetetlen projectet: összeírni az általam valaha végig látott filmeket összeírni. Elég nagy falat, és tényleg nem fogom tudni száz százalékosan visszaadni a megnézett filmeket, mert 18 év alatt összegyűlik pár, és mindre emlékezni maximum valami agyi stimuláció útján lehetne.
Na ennyi volna. Mostanában nem hiszem, hogy megyek moziba, de filmeket attól még nézek, úgyhogy majd igyekszem írni is.

Vannak még hősök... [Börtönvonat Yumába]

Ez egy olyan film volt, amit már régóta meg szerettem volna nézni, több okból kifolyólag. Egyrészt egyik személyes kedvencem, Christian Bale az egyik főszereplő, másrészt westernnek van beállítva, és már nagyon régóta nem láttam egy jó csihi-puhis, lövöldözős, vágtatós, köpködős, nyugaton játszódó kalandot. Azt végképp nem gondoltam volna, hogy még ebből a történetből is kihoz Amerika némi nyálasságot, ami viszont meglepő módon csak jót tett a filmnek.

A történet röviden: Van egy banda, Ben Wade csapata, akik gonosz Robin Hood módjára fosztogatnak, de persze csak maguknak. Egyik nap egy banki kocsi kirablásának tanúja lesz Dan Evans, egy aszály miatt elszegényedett, de nagyon becsületes farmer, egy exkatona, akinek ellőtték az egyik lábát, és két fia; a súlyos beteg, tíz év körüli Mark és a nyughatatlan, 14 éves William. Wade elveszi a lovaikat, de nem bántja sem Evanst, sem a lovakat, csak elviszi egy darabon őket, hogy ne mehessenekvelük a banda után. Miután a városban Evansék visszaszerezték a lovakat, rájönnek, hogy Wade is ott van. Felhívják erre a marsall figyelmét is, aki lecsap a főnökre, és azt a tervet ötli ki, hogy Wade-et eljuttatják vonaton Yumába, ahol felakasztják a bitangot. De vonat sem terem ám a prérin csak úgy! Ezért aztán el kell vinniük a 80 mérföldre fekvő városba, ahol feltehetik a 3:10-es yumai gyorsra. Egyedül persze nem küldhetik el, így mellérendelnek egy négy fős védelmi gárdát, akik biztosítják az utat. Evans is jelentkezik a csapatba, mert így 200 dollár üti a markát, amivel kiválthatja az adósságait. A kis csapat el is indul, az útjukat nem részletezném különösebben, történik ez-az, hullanak a kísérők, és a semmiből felbukkan William, aki eltökélten igyekszik felnőtté válni. Közben Wade bandája sem lustálkodik, követik a főnököt, amilyen gyorsan csak tudják, de ez nehéz, mivel az üldözés legelején sikerül átverni őket, és csak jó sok mérföldnyi késéssel tudnak a nyomukba eredni. A történet végén is akad feszültség bőven, de az egész film alatt ott motoszkál valami az emberben.
Nekem nagyon tetszett, nem gondoltam volna. Nem erre a típusú filmre gondoltam, mikor elkezdtem nézni, de nem okozott csalódást. Ahogy telik-múlik az idő a filmben, úgy ismerhetjük meg Ben Wade múltját és személyiségét, de Evans jelleme és motivációja is kibontakozik. Minden szereplőnek megvannak a maga emberi tulajdonságai, és a kor is (már amennyire ismerem) jól van ábrázolva. Még némi kis romantikát felfedezhetünk a filmben, és még ez sem teszi csöpögőssé, mi több, mivel a szerelmet is Wade-en keresztül ismerjük meg, így az sem túl kellemes színben tűnik fel. A legvégére csak Evans és Wade maradnak, akik közt furcsa barátságféle alakul ki, ami azonban nem elég, hogy minden jóra forduljon, sajnos. Spoileres a leírás, úgy olvassunk tovább.
A legvége, az utolsó tíz perc nekem kifejezetten izgalmas és érzelemgazdag volt. Megható kis mozzanatokkal volt átszőve az egész, de egy pillanatig sem éreztem, hogy jujujj, veszélyes nyáltenger közeledik! Nem, az egyensúly végig megvolt. Megtudhattuk, mi is az oka a Dan és fia közti feszültségnek, hallhattuk egy apa legnagyobb fájdalmát: a csalódást, hogy nem képes hős lenni, pedig a fiának szüksége volna rá. Ezért vállalja a legvégén, hogy felteszi a vonatra a bűnözőt, még ha ez az életébe kerül is. Márpedig abba kerül. Megismerhettük a bűnöző Wade művészi vénáját, és az okot, amiért az lett, aki. A vonatot - mire végre valahára megjön és ki is tudnak menni, hogy elérjék - körülveszik Wade emberei, akiknek az utolsó pillanatig nem esik le, hogy a bandavezér már tesz rájuk, és aki a végén villámsebességgel az összes csatlósát kilövi. Persze ekkor már késő, Dan elég lövést kapott, hogy ne élje túl a vállalkozást. William pedig, az apja halálától dühöngő ifjú pisztolyt tart Wade-re. Még a film közepe táján van egy jelenet, mikor majdnem fejbe lövi a bűnözőt, mert az fegyvert tart az apjára. Már ekkor megkezdődik a Wade és Evans vita a gyerkőcről. Wade tesz utalásokat a saját gyerekkora és William jelleme közti párhuzamra, de Dan meg van győződve róla, hogy az ő fiából nem lesz gyilkos soha. Hogy végül is a legvégén kinek lesz igaza, azt a "poént" nem lövöm le.
Röviden kifejezve: nagyon jó filmről van szó, elég nagy nevekkel, és remek, tényleg nagyon jó és általam favorizált színészekkel, mint például a pszihopataként örök Ben Foster, akinek illett volna szerintem legalább egy Golden Globe jölélést kapnia ezért; a 192 centi magas, szintén állandóan gonoszképű Kevin Durand, vagy a tahó fejvadászként ezúttal csak pár percig feltűnő, de komolyan sziporkázó Luke Wilson.
Mindenféle embertípus megmutatkozik, jó is, rossz is, bizonytalan is. A film lényege szerintem, hogy az ember mindegy, melyik oldalon áll, csak ő tudja, milyen is valójában, senki más. Lehet bűnöző, ha megmenti egy család jövőjét és vallhatja magát jófiúnak, ha ártatlan gyerekeket mészárol le? Hogyne, ha tényleg az akar lenni.
Mondanám, hogy tanulságos és kalandos mese arról, milyenek is vagyunk valójában, de ne ezért nézzük meg, mert önelemző filmek közt akad komolyabb is. Westernnek jó, habár ha őszinte akarok lenni, szimpla durrogtatós filmnek túl komoly és értelmes párbeszédek vannak benne, és a jellemek is túl szépen ki vannak dolgozva ahhoz, hogy csak nézzünk ki a fejünkből a porzó utakra és coltokra. Olyannyira részletesek, hogy az ember képes lesz még a legocsmányabb görénnyel is azonosulni, és a végén elszörnyedve veszi észre, hogy az a görény elméletben a jó srácok közé tartozott... Minimum 8/10.

Börtönvonat Yumába - 3:10 to Yuma [2007]
16 éven aluliak számára nem ajánlott
Játékidő: 124 perc
iMDb: 7,9 [92 361 szavazat alapján]
Színészek: Russel Crowe, Christian Bale, Logan Lerman, Dallas Roberts, Ben Foster, Gretchen Mol, Peter Fonda, Kevin DurandAlan Tudyk
Trailer