2011. jan. 5.

A jó, a rossz és Ben Affleck [Tolvajok városa]

Hosszú kihagyás után visszatérek kis időre a mozi világába.
Ezt akár egy kiégett, hollywoodi színész is mondhatta volna, de csak én vagyok, és a bejelentés igaz: mostantól megint több időt szentelek a blognak. Mivel már hónapok óta nem rittyentettem ide semmi érdemlegeset, nézzétek el nekem, ha kijöttem a lendületből...
Az első film, amit a 2011-es évben minősíteni és boncolgatni fogok, az a Ben Affleck által rendezett Tolvajok városa. Azt a filmjét, amit Matt Damonnal rendezett, és amiért Oscart is kaptak, egyelőre nem láttam, mivel bevallom, nem vagyok egy nagy Ben Affleck-fan. Viszont ez a film nem csak azt érte el, hogy teljesen lekössön több, mint két órán keresztül, hanem azt is, hogy az ellenszenvem Blake Lively-val, Ben Affleck-kel és a Bombák földjén (eddig azt hittem, méltatlanul) nagyra tartott színészével, Jeremy Rennerrel szemben jelentősen csökkenjen. Ugyanis mindegyikük remekül, hitelesen és teljes átéléssel játszotta a szerepét, és a mellékszereplőket is dicséret illeti, mivel amikor csak megjelentek, nem szorultak háttérbe, hanem teljes értékű tagjai voltak az adott jelenetnek. Ben Affleck ügyes főnök, ez az igazság.
A történet röviden: Boston, Charlestown, a maffia egyik melegágya. Kis bandák, drogok, fű, alkohol, minden megvan a tökéletes bűnözéshez. Itt éldegél Doug, három barátjával, akikkel főállásban bankokat rabolnak és páncélautókat törnek fel, néha elagyabugyálják azt, aki nem szimpatikus nekik. A kemény kvartettből Doug a legbékésebb, legmegfontoltabb tag, míg Jem, a barátja meggondolatlan, veszélyes fickó, aki már 9 évet ült emberölésért. Egy bankrablásuk alkalmával túszul magukkal visznek egy nőt, a bankfiók vezetőjét, Claire-t, akit később elengednek. Csak hogy kiderül, a nő alig pár utcányira lakik tőlük, és félő, hogy a hangjukról vagy valami másból egy nap felismeri majd őket. Doug vállalja, hogy ellenőrzi a nőt, figyeli, mit akarnak tőle a zsaruk. Ez szépen megy is, olyannyira, hogy szépen lassan egymásba szeretnek Claire-rel. Doug haverjai, főleg Jem ezt cseppet sem nézik jó szemmel, főleg, hogy egyre nagyobb bulikra készülnek, Doug pedig egyre erősebb késztetést érez kiszakadni ebből a közegből. Csak hogy azt nem olyan könnyű... A "charlstowni keresztapa" megfenyegeti, hogy kinyírja a nőjét, Jem az orra alá dörgöli, hogy miatta ült 9 évet a sitten, Jem húga pedig azt állítja, a lánya Doug gyereke. Így a pasasnak nincs más választása: bele kell mennie az utolsó, nagy melóba, ami után végleg el akar tűnni a környékről, Claire-rel együtt. Közben viszont az FBI sem tétlenkedik, keveri azt a bizonyos végterméket, közlik Claire-rel, hogy kivel épp összefekszik, az ejtette túszul a bankban és rabolta ki, és megfenyegetik Jem húgát is, hogy az elárulja nekik, mire készül Doug. Egy szóval mindenki keresztbe akar tenni a másiknak, ki akarja használni a többieket, mindezt úgy, hogy közben valójában mindenki összetartozik, és a betyárbecsület is dolgozik. Hogy mi lesz az egész vége? Hát érdemes megnézni a filmet...
Ami azt illeti, a film az első perctől kezdve teljesen lekötött. Mindig is szerettem az izgalmas maffia-sztorikat, főleg, ha van bennük némi érzelem is. Nőből vagyok, szóval ezen nem lehet csodálkozni. Viszont amennyire a romantika, úgy a fegyverropogás és a bunyók is kellenek nekem egy ilyen típusú filmbe, a Tolvajok városában pedig - ami egyébként egy könyv alapján készült - tökéletes az egyensúly. Nem zuhan rózsaszín nyáltengerbe, és nem is fröcsög minden pillanatban a vér. Életszagú párbeszédek, szép képek, jó zene, és remek színészi játék jellemzi az egész filmet. A szereplők akcentusát elképesztően jó volt hallgatni. Mivel nem értek ehhez annyira, hogy hallás után felismerjem, melyik ország vagy állam fiairól van szó, így konkrétumot nem mondhatok, de kicsit angolosnak, kicsit íresnek tűnt néhányuk beszéde, és ez elég kellemes az olyan fülnek, aki ugyan ebből hallás után hirtelen nem sokat ért, de már csömöre van a keményen hangzó amerikai dumából.
Nem csak a film "külsője" volt jó, hanem a történet vezetése is, nem voltak zökkenések, nem bukdácsolt a sztori egyszer sem, a film nem tűnt hosszúnak, de rövidnek sem, hogy hiányoljak belőle valamit. Minden szépen el volt magyarázva, nem maradtak fekete foltok, és a vége sem hihetetlen, vagy rosszul befejezett. Azt mondanám, lehetne akár folytatást is csinálni neki, de az olyan hiba volna, mint mondjuk a Füstölgő Ászok második része... Vannak filmek, amiket egyszerűen hagyni kell úgy és annyiban, ahogy vannak. A tolvajok városa néhol már irritálóan izgalmas, de csak pár percig, tehát a film végére azért még marad ujjunk, legfeljebb a körmünk tűnik el nyomtalanul. Értékeltem azt is, mint említettem már, hogy a romantikus szál sem lett túl finom és kiemelkedő. A történek egyik alappillére a túsz és túszul ejtő szerelme, de csak az egyik, és Ben Affleck szerencsére nem is akarta erre az egyre helyezni a filmet. Ott volt még a bajtársiasság, a közös gyerekkori traumák, a hasonlóan életvitel, mint összekötő kapocs, és ettől volt a végére az egész dinamikus és érthető, mégsem kiszámítható. Persze azért érezni, hogy a Tolvajok városa az álomgyárban készült, nem is tagadhatják, de ahhoz képest véleményem szerint egy egészen ütős, pörgős és értelmes lövöldözős film lett, már csak azért is, mert amennyire tudom, a dolgok arrafelé tényleg így működnek. Ezek után, ha véletlenül Boston környékén járok, ezt a területet messze elkerülöm...

Tolvajok városa - The Town [2010]
16 éven aluliak számára nem ajánlott
Játékidő: 124 perc
IMDb: 7,8 [39 214 szavazat alapján]
Színészek: Ben Affleck, Rebeca Hall, Blake Lively, Jeremy Renner, Titus Welliver, Jon Hamm, Pete Postlethwaite, Chris Cooper
Trailer

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése