Fel, egészen a nyáltenger felszínéig... [Fel!]

Kellemes kis mese, bár itt-ott csöpög. A történet nem bonyolult, de mégis. A Fel! egy kalandról szól. Gyakorlatilag három emberi főszereplője van, egy a gonosz( rusnya felfedező) és kettő a jó oldalon (öregúr és kiscserkész).

Az idős bácsika álma, hogy eljusson egy Wonder Falls nevű vízeséshez, amit még kedves feleségével akart megnézni, de sajnos a néni meghalt. Szerintem nem így kéne a kisgyerekek könnycsatornáira hatni, pláne, hogy nem is értik szerintem a ködös képeket, ugyanis még mondanám, hogy a film felnőtteknek szól, de nekik nem. A madár, egy bizonyos nőstény, ami a Kevin névre hallgat, olyan hanggal rendelkezik, mint egy berekedt dinoszaurusz, és ahányszor csak "megszólalt", legszívesebben valamit hozzávágtam volna a vászonhoz.

A kisgyerekről, ha nem olvastam volna előtte, az életben nem gondoltam volna, hogy ázsiai (talán a kerek feje miatt?). Ő sem volt kirívó személyiség. Mint minden kisfiú, kutyát akart, amit meg is kapott a beszélő nyakörvvel ellátott Doug személyében. Douggal az út közben ismerkedik meg. De a kissrác sem volt ám olyan kis vidám, mint ahogy elsőre tűnt. Az apukája ugyanis abszolúte nem foglalkozott vele állítólag, pedig szegény kölök végig miatta gyűjtögette a kis cserkészjelvényeket, amik közül már csak az idősek megsegítésért járó hiányzott, hogy megkapjon valami hiperszuper kitüntetést. Pecchére kifogta a házsártos, álmodozó öregurat, akinek eszében sem volt megkérni, hogy segítse át az úton.

A bácsi különben régen rajongott egy bizonyos felfedezőért, akivel (úú na neee DE IGGENN) összefutnak az út során, aki viszont azt hiszi, a nagy felfedezésére fáj a foguk, ami persze nem más, mint Kevin, a megamadár. És innentől mindenkinek a fantáziájára bízom a sztori végét, úgyis kitaláljátok.

Látványos film, pláne 3D-ben, de hogy kinek is szól, számomra rejtély. Kissé túlzás szerintem azt feltételezni, hogy kisebb gyerekek is végig élvezik, mert amikor mindenféle árnyalt utalások vannak, akkor biztosan unatkoznak. Viszont (igaz, vannak benne vicces jelenetek) nekem kicsit unalmas volt. Összességében én tízből hét pontot adnék rá, ha kérdeznének. Pixar-látvány volt bőven, de a történet nekem kicsit nyálas.

Fel! - Up [2009]
korhatárra tekintet nélkül megtekinthető
Játékidő: 96 perc
IMDb értékelés: 8,4 [94 687 szavazat alapján]
Hangok: Edward Asner, Christopher Plummer, Jordan Nagai
Trailer

Sok legyet egy csapásra

Ígéretemhez híven nem egy filmről fogok véleményt nyilvánítani az elkövetkezendő napokban, hanem egyből egy csomóról! Rövid leszek és lényegretörő, és lehet, hogy kicsit pontatlan meg összevissza, mert nem tudom, hol áll a fejem. Bocsi, sietek. X)
A szerencsés nyertesek:
- Hasonmás a még mindig kemény Willis úrral
- a tömör Fel! címre hallgató animációs mese
- világunk rombadőlését taglaló 2012
- az emberek, vámpírok és vérfarkasok szerelmével foglalkozó Alkonyatot követő Újhold *sikítás a háttérben*

Kellemes órák voltak, mindegyiken elvoltam, de sem a három dimenziós Fel!, sem a sármos akcióhősök és cinikus pasik, irigylésre méltó csajok, kellemes zenék, durrogó fegyverek és csikorgó kerekek, a földöntúli szörnyek és romantikus lények nem hatottak meg. Pedig általában azért szoktak. A legjobban nekem talán Quentin Tarantino elvetemült műve tetszett a felsoroltak közül, pedig nem szeretem a filmjeit, ezt be kell vallanom.

Ja és holnap megyek Bécsbe.
Mert megérdemlem.

Várok és várok és várok... Ja, és még mindig várok.

Nem, ez most nem egy amatőr "kritika" lesz. Ez csak egy lelkendezős bekezdés arról a filmről, amiről tutira írni fogok ide, mivel körülbelül fél éve várom. Hogy miért, az nekem is rejtély, mivel akkor gyakorlatilag még semmi konkrétat nem lehetett tudni a dologról, csak annyit, hogy az alkotók olyan marketinget kerítettek neki, hogy még a vakok is várni kezdték. Én is beleestem a gödörbe, és most a sötétből nézegetek a film által adott remény áradó fénye felé, mert már csak EGY HÉT, és a moziban fogok ülni, zabálom az utolsó filléremből megvett pattogatott kukoricát, az adrenalinszintem az egekben lesz, de még mindig csak várok...
Még 24x7 óra + másfél, mivel amikor ezt írom, még csak fél hat van, a film meg hétkor kezdődik.
Ja, és melyik?
Hát az Avatar. *.*
Szerintem James Cameronnak hála már a fél világ (hozzám hasonlóan elvetemült fele) Avatar-lázban ég. Már most leírnám, hogy miről szól meg ilyenek, de ha valaki elég szemfüles, akkor észreveheti oldalt megcsillagozva a listán, rákattintva pedig még előzetest is nézhet.
Annyira, annyira várom, hogy az már beteges. Még betegesebb, hogy nem tudom, miért.

Színész felhozatal(Sam Worthington): pipa.
Látvány: pipa.
Sztori: pipa.
Film hosszúsága: extrapipa (160 percnél is hosszabb ^^).
Oké, de ezek más filmekben is megvoltak. Akkor most mi van?!

Félelmetes. Van valakinél dilibogyó? Oo

//Megjegyzés 1: Sam Worthington márciusi filmjének plakátjain miért kell állandóan vicsorognia? xD Perszeuszt játssza, oké, vadállat egy csöppet és istenivadék, ezt aláírom, de akkor is! :D Mondanom sem kell, hogy az a film is listás, csak a magyar premier dátuma még nem ismert. És kis háttérinformáció gyanánt azoknak, akik hozzám hasonlóan esetleg aggódtak amiatt, hogy az ifjú titán csak mint hörgő akcióhősként lesz ismert Hollywoodban, hát akkor megnyugodhatnak. Tavasszal egy romantikus drámája is lesz Keira Knightly-val, ha jól tudo,m és ha az IMDb nem hazudik.//

//Megjegyzés 2: Nemsokára ^jó site-szerkesztőhöz illőn Újholdas irománnyal jövök (lásd: ajánlott oldalak). ^^Pontosabban az Újholdassal meg egy csomó másik filmmel egyben, mert az utóbbi két hétben kb 20 filmet néztem meg, persze nem mind moziban. Most sok kicsi lesz egyben, többek közt a 2012, a Becstelen Brigantyk, a Közellenségek, a Fel, a Gamer, a Hasonmás meg ilyenek. Nem mind mostani film, de én most tudtam csak megnézni őket, és szólok pár szót mindegyikről valamit. Nem mindegyiket fogom dicsőíteni, mert volt csalódás köztük, pozitív-negatív egyaránt, dehát erről majd akkor később. //

És az ember megteremté az embert... [A sziget]

Ugyan Hans Zimmer és Harry Gregson-Williams a kedvenc mai filmzeneszerzőim, mellettük foglal helyet a dobogóm legfelső fokán Steve Jablonsky is. Ő az az ember, akinek a zenéje miatt néztem meg két Micheal Bay-filmet, és egyikben sem csalódtam. A rendező valamiért szereti Steve-et alkalmazni, és nem is véletlenül. Jablonsky olyan mértékben hat az emberre, pontosabban a zenéje, hogy akarva-akaratlanul ráhangolódunk, és akkor persze meg is akarjuk nézni a művet, aminek az aláfestését adja. Az egyik ilyen film a Transformers volt (szigorúan az első rész), ami még olyan embereknek is tetszik az ismerősi körömből, akik utálják a robotokat, nem szeretik az akció filmeket, szóval teljesen antieksönök, mégis Bay-nek sikerült elkápráztatnia a nézőket. Ebben pedig biztosan segített a filmzene is. A másik ilyen film, amivel ebben a pillanatban végeztem, a Sziget című sci-fi szerű, utópikus akciófilm. És imádtam.

A zene miatt néztem meg, hogy őszinte legyek, de maga a történet is lenyűgöző és borzalmas egyszerre.
A történet röviden: a nem túl távoli jövőben (2019-et írunk) megismerkedünk a film főhősével, Lincoln 6-Echo-val, aki egy olyan helyen él, ahol a megmaradt, egy titokzatos fertőzést túlélt többi ember is. Minden katonás rendben zajlik, ésszerű szabályok határozzák meg a mindennapokat, ha unalmas is az élet, de biztonságos. Nincsenek miértek, hogyanok, nincsenek kérdések. Itt él Jordan is, aki szintén egy számmal és kóddal van ellátva (2-delta), akárcsak mindenki más. Ő Lincoln legjobb barátja. Az élet viszont dögunalmas, eltekintve egyetlen izgalmas dologtól, ami végülis az egész létezés és munka értelme: minden héten kisorsolnak valakit, aki ott hagyhatja a helyet, és beköltözhet az utolsó, Földön megmaradt fertőzésmentes helyre, a paradicsomi Szigetre. Lincoln azonban minden nappal egyre kíváncsibb lesz, és ebből lesz majd a bonyodalom.
Egy egyszerű bogár ébreszti rá arra, hogy még mindig van "odakinn" élet, a krómozott, patyolat tiszta épületen kívül, és elindul, hogy kiderítse, igaza van-e. És természetesen igaza van.
A dolog ugyanis nem olyan egyszerű, mint hitte. A szeme láttára ölik meg két társát, akiket anno kisorsoltak az álomutazásra. Ekkor döbben rá, hogy végig hazudtak nekik, és mivel Jordant épp aznap sorsolták ki a kiruccanásra, ezért gyakorlatilag elrabolja szegény lányt, aki eleinte alig akarja elhinni a történteket. Ahogy menekülnek, akad egy segítségük, Mac, aki ott dolgozott, ahol ők éltek, és aki felvilágosítja Lincolnt és Jordant: ők nem mások, mint két dúsgazdag, beteg ember klónjai, akiket 5 millió dollárért rendeltek szervpótlékként. Ráébrednek, hogy az emlékeik is csak implantátumok, az életük nem más, mint előre lejegyzett, primitív történet, amivel a kíváncsiságukat akarták elnyomni, az érzéseiket elfojtani. Mac viszont segít nekik tovább menekülni a cég vezetője, és a rájuk uszított fejvadászok elől. Hiszen ha a világ, a szponzorok, akik rendelték a klónokat, megtudják, hogy az "életbiztosításuk" érez és éli az életét, visszamondanak minden megrendelést, vagy ha ezt nem is, de botrány lesz belőle, nem is kicsi.
Így aztán hőseink futnak, bajba keverednek, megmenekülnek, de a kaland nem fejeződik be ott, hogy helyet cserélnek a szponzorukkal esetleg kiiktatják azt(ez is okosan lesz megoldva), ugyanis a cég, látva a kitörést úgy dönt, minden "sorozatot", amiben kívncsiság éledt, újragyárt. Értsd: a régieket kiiktatja, és újakat csinál. Lincoln és Jordan veszélyes tervük és tudatlanságuk ellenére megkísérlik a lehetetlent: ki akarják szabadítani a többi klónt, és a világ tudtára adni, hogy mi is a helyzet.
Közben olyan szövetségeseket találnak, akik elől menekültek, és olyanok állnak majd az útjukba, akikben megbíztak.
Mondhatnám, hogy a film ledöbbentett, de nem így van. Manapság sokat gondolkoznak, hogyan lehetne klónozni az embert. Én már régen is ellene voltam a dolognak, A Sziget után pedig szerintem sokan egyetértenek majd. Talán.
Nekem nagyon tetszett annak ellenére, hogy egyrészt a főszereplő nőt nagyon nem szeretem, és maga a történet sem tűnt eredetinek, mivel hasonlított az Equilibrium című Christian Bale-es akciófilmre, csak ez kicsit több érzelmet vitt a történetbe, és több szereplőn volt hangsúly. Különben a színészek nagyon jól játszottak, a főszereplők remekek voltak, és a mellékszereplők is remekül hozták a rájuk szabott karaktereket. Itt van például a Halálsoron melákja is, akinek a szerepe is emlékeztet a Stephen King féle sorsra.
Erkölcsi kérdések? Hát azok mindig felmerülnek, de az biztos, hogy bár csak kétszer jön elő a film során a mondat, tényleg ez hajtja a történetet: az ember bármire képes a túlélésért. Most azt hihetnénk, hogy ez a "gonoszok" szájából hangzik el, de nem. Nem csak. És akkor felmerül bennünk (bennem legalábbis), hogy akkor most ez baj? Mármint hogy a túlélésre játszunk.

Kétségek és gondolatok - ezek ébrednek az emberben, mikor megnézi a filmet. Vagyis hát szerintem, mert meglehet, hogy sokan elalszanak rajta, mivel nem egy rövid mű a maga 136 percével.

A film amúgy is tele van olyan kifejezésekkel, szavakkal, amik kellemesen aláfestik az egészet, kicsit megmozgatják az agyat, adnak egy olyan Jéééééé! - érzést a nézőnek, előre utalnak. Pl a latin renovatio szó.

A látvány (köhöm, Michael Bay) szintén remek, pörgős, ugyan néhol nem látni szinte semmit, de a lendület miatt gyakran nem is akarunk. Van pár undi pillanat (szenzorok a szemgolyó alá, a klónok kifejlődése...), de gyönyörű képek is fellelhetőek, a kamera gyakran jár körbe, és az egész látóteret látjuk. Vannak lassított jelenetek, ezek is hatásosak, nem nyálasak. Az ember ahogy nézi a filmet, teljesen bele tudja élni magát a helyzetbe, és hát... nem lenne kellemes.

És ezen érzések közepette ott szól a zseniális Steve Jablonsky zenéje, akit egyszerűen nem tudok megunni. Annyira tökéletesre csinálta a zenét, hogy ha a történetre nem is figyelünk, a zene is eléggé meghat vagy felpörget, főleg a végén, természetesen. Borsódzik az ember háta...

Itt egy track, amit szívesen használnak fel trailerekben, de vigyázat! A link az utolsó jelenet, ahol a legjobb szám szól, szóval spoiler! Ha hallgatja az ember, egyből rájön miért. Mert egyszerűen csodálatos, elgondolkoztató, hat az emberre, és kedvet kapunk megnézni azt, amiben szól.

Jablonsky. Megcsináltad! :D
Ja és a film... Hát az is csodálatos. ^^

A sziget - The island [2005]
16 éven aluliak számára nem ajánlott
IMDB értékelés: 6,9 [79 456 szavazat alapján]
Színészek: Ewan MyGregor, Scarlette Johanson, Djimon Hounsou, Sean Bean, Steve Buscemi
Trailer