Manapság a magyar mozik sajnos nem árasztanak el bennünket különösebben sok premierrel, de Amerikában sincs túl nagy filmdömping. Az utóbbi időben csupa kevésbé jó mozi került itthon a vásznakra (legalábbis szerintem), és azon kevesek egy kis része csalódás volt. Kevés film, de azok elég nagyok. Itt például a Terminátorra gondolok, ami egyik ismerten kedvenc színészem, Christian Bale, és egy másik, szintén remek színész, Sam Worthington fantasztikus játéka és a látványos robotok meg durrogtatás ellenére sem robbant akkorát, amekkorát vártuk (még úgy is, hogy bevallom, én nem láttam az egyik előző Terminátort sem), vagy a Transformers és a bukottak bosszúja, ami az egyik kedvenc filmem folytatásaként csak keserű könnyeket hozott az erőltetett és hosszú, kicsit kusza cselekményével és a gyermeteg poénjaival. Harry Potterről már meséltem ugye.
Azt hittem, csak az előítéleteim a hibásak, hiszen majd’ minden csalódást okozó filmnél voltak elvárásaim, „előéletem” vele, vagy hallgattam a köznép lelkesedését és átvettem. Aztán felmerült bennem pár ellenpélda, teszem azt az X-men kezdetek Farkasa a bizony még fura séróval is igencsak vonzó Hugh Jackmannel, mert hát láttam az előzőeket, és azok jók voltak, vagy a Star Trek (aminél szintén nem láttam egyetlen epizódot vagy filmet sem előtte), vagy a Nász-ajánlat másik kedvencemmel, Ryan Reynoldsal, és mégis ezeknél jöttem ki vigyorogva, azzal a bizonyos „movie-katarzissal” a teremből, ahogy egy barátommal szerintem találóan elneveztük. Tudjuk ugye, az a kis csiklandós érzés és a levakarhatatlan vigyor, meg az elégedettség, hogy igenis megérte az az ezres a két órát...
Hát a nyár eddigi legjobb filmes élménye számomra a G.I.Joe, méghozzá vitathatatlanul. Persze, messze még a nyár vége, de úgy érzem elnézve a premierek listáját, hogy maradni fog az első, de legalábbis dobogós.
A történet röviden: adott egy feltaláló, akinek a „nem is olyan távoli múltban” (potom 500 év) egyik őse, mint jó fegyverkereskedő, mindkét oldalnak, jónak-rossznak adott el árut. Ez a mi fegyverkereskedőnk, mármint a mostani, a M.A.R.S. Industries feje, egy „nanoatkák” nevezetű fegyvert dob piacra a Nato pénzéből. Ezek a kis lényecskék, amik igazándiból robotkaszerű akármik és szép zöldek, bármit felfalnak, tehát a porral tesznek egyenlővé, de amint küldik nekik azt a bizonyos jelet, leállnak. Tevékenységüket addig folytatják, míg ki nem kapcsolják őket, tehát akár egy nagyvárost is felzabálnak néhány óra alatt. Ehhez nem kell egyéb, mint egy kábé palacknyi kis csintalan atka, amit aktiválnak és kilőnek. Nohát, természetesen erre a szuperfegyverre másnak is fáj a foga, és miközben amcsi századosunk, Duke Hauser és barátja, Kioldó (igen, ilyen becenevekkel még találkozhatunk) épp elszállítanák valami biztonságos úton, persze megjelenik az ellenség, kilövik a két apacsot, három kísérő kocsit, amiknek mind-mind hatalmas tűzerejük van, csak hát a gonoszoknak még több ugye, és igyekeznek megszerezni a négy töltetet tartalmazó ládát. Mindehhez a hosszú és látványos akciójeleneten kívül finom humor is társul. Tehát jön a dögös gonosz nőci magassarkúban és szuperpisztollyal, de azért ne keseredjünk el, mert megjelenik hirtelen a semmiből pár feketébe öltözött ember, akik sitty-sutty kilövik, lekaszálják, felrobantják a rosszak embereit, de azért a magas nőcinek (a továbbiakban Báró nő) sikerül elmenekülnie. Közben kiderül, hogy a nő a mi Hauserünk volt csaja. Hm, de meglepő…
És ekkor derül fény az idegen hipercsapat kilétére: ők a G.I.Joe osztag, akik persze titkosan működnek, jelszavuk pedig a „ha mindenki csődöt mond, mi nem”, ami később néhol megbukni látszik, például mikor kilövi az ellenség az Eiffel-tornyot. Szerintem ott a torony határozottan csődöt mondott. Akció, humor, jó csajok jó pasik, repülők és kocsik, vagdalkozás és robbanás. Kell ennél több egy jó kis nyári akciófilmhez? Ehhez még társul egy jó filmzene is ráadásként.
A sztori a továbbiakban annyi, hogy mindenki igyekszik megszerezni-visszaszerezni a táskát, de közben megismerjük mind a jó, mind a rossz oldal embereit is, sőt, az emberek múltját, motivációját is, ettől pedig azért több lesz a film, mint uncsi lövöldözés. Érdekes szerintem, hogy a jók mind feketében jártak, míg a rosszak közt Viharárny, a nindzsa, aki meglehetősen jól bánt a kardjaival, fehérben pompázott végig. A jók közt ott volt Scarlett (nem angolosoknak: skarlát), akinek persze vörös haja van és mindene a tudomány, 12 évesen már diplomás volt szegény; egy benga fekete fickó, a G.I. Joe-sok alvezére, akinek olyan gagyi neve van, hogy csak egyszer merték elsütni, de akkor sem jegyeztem meg; egy hacker-szerű közelkeleti csávesz, akiben a 8 tanú terroristáját véltem felfedezni; Kioldó és Duke, akik frissen csatlakoztak a csapathoz, valamint a titokzatos néma, fekete testhez álló (vagy izmokat formáló, nem tudom) cuccban akciózó Kígyószem, aki baromi ügyesen használja mind a lőfegyvereket, mind a nindzsa kardokat, és akiről kiderül, hogy nem kis köze van Viharárnyhoz. Persze a párviadaluk sem maradt el a végén az én hatalmas örömömre. És vajon ki nyert…? Igen. Ő. Bevallom, Kígyószem lett a kedvencem. (Kis mellékinfó a színészről: a pasas volt a Star Wars első részében a csúnya pirosfejű sith, akit a végén kettélézereznek. A színész különben minden jelenetben maga csinálta a mutatványokat, mivel inkább kaszkadőrködik, mint színészkedik. Ez viszont nem jelentett semmi rosszat, mivel annak ellenére, hogy az arcát egyszer sem látjuk, és nem is szólal meg, érthető minden, amit „mondani” akar, legyen szó sajnálatról, izgalomról, stb.) Az X-menben is Wade volt a favoritom, és hatalmas elégtétel, hogy nem csak hogy Ryan Reynolds új filmjét, hanem egyben egy vagdalkozós akciófilmet is üdvözölhetek 2011-ben. Hiába, a pengék a gyengém, hát még ha képregényfeldolgozás és jó pasi is társul mellé. :D
A film vége természetesen nyitva hagy szinte minden kaput, így 100% a folytatás. Terveznek egy Transformers-G.I.Joe mozit, Álcák és Kobrák az Autobotok és G.I.Joe-k ellen. :D Nem rossz ötlet, de még egyelőre ötlet.
Nekem néhány dolog bökte csak a csőrömet. Az egyik, hogy nagyon sok volt nekem a vágás. Az említett párviadal a végén lehetett volna látványosabb, ha nem ugrál oda-vissza a kamera. Az akciójelenetek többségét is – gondolom, hogy mozgalmasabbnak tűnjön – elég közelről mutatták. A másik kis problémám a számítógépes kidolgozás volt. A gyorsító ruhák, amik a G.I.Joe-sok felszerelésének része volt, eléggé játékszerűnek néztek ki. De ilyen kis apróságokon kívül nem igazán tudok rosszat mondani.
Persze, mivel egy képregény adaptációról van szó, meg hát Hasbro játékokról, így senki se várjon világmegváltó és eszményektől hemzsegő történetet, de nagyon is élvezhető. Ahogy egyik mozistársam mondta: egy patront megér. Pedig ő aztán elég kritikus. :D Én viszont nagyon is élveztem, és mikor kijöttem a teremből (sajnos sürgetve, így nem tudtam meg, van-e pluszjelenet a végén, de ha kiderül, hogy van, valakit bántani fogok), ott ült az a bizonyos katarzis-vigyor az arcomon. Aki bírta a Transformers első részét, a Die Hard féle akciót, és a sci-fik világa sem áll távol tőle, az biztos, hogy élvezni fogja. Látványnak sem utolsó, a sztori is tűrhető, habár sajnos megint előre érezhetőek voltak a fordulatok megoldásai. Ja meg hát hogy senki se rágja a körmét, elárulom: senki sem hal meg a jók közül. Ez lehetne pozitívum, de egy kis drámát csempészhettek volna bele. Meg nem volt túl nyálas, az is tetszett. Mondom, TÚL. Mert azért amcsi filmről van szó, így aztán a kötelező szerelmi konfliktus megvolt.
A színészek közt sok ismerős arc feltűnhet majd, többek közt Sienna Miller mint Bárónő, akit én nem sok filmben láttam, és valószínűleg nem ok nélkül, most sem hagyott bennem mély nyomot. Aztán ott van a két múmiás, mivelhogy ugye a Múmia rendezője készítette ezt a filmet. Brendan Fraser és maga a „múmia” is mellékszereplőként van jelen. Egyik jó, a másik gonosz, lehet tippelni ki melyik. Skarlátot a Star Trekben is feltűnő vörös (ott zöldbőrű) leányzó játssza, Kígyószemet pedig már, mint említettem, például a Star Warsban csodálhattuk meg. Itt van még mr Eko is a Lostból. A jók fő fő fő vezére pedig Dennis Quaid.
Hogy ki nézze meg? Mindenki.
A férfiaknak vannak robbantások, üldözések, jó nők. A gyerekeknek látvány, mert hogy ők is voltak a moziban, amit mondjuk furcsálltam, mert alapjában véve hiába egy játékszériáról mintázták a filmet, azért nem 6 éveseknek való a fejszétrobbantás, meg ilyenek, de lehet, hogy csak én vagyok maradi. A hölgyek bírni fogják a főszereplőt: ő a Step Up és a Bunyó üdvöskéje, Channing Tatum, aki a Közellenségekben is feltűnik, és igen szépek a kilátásai Hollywoodban, ami nem is csoda, tekintve, hogy nagyon jól mozog, tud keménykedni, és még csak nem is csúnya. Az olyanoknak, mint én meg ott vannak a kardok... Pengemániások, utánam, moziba be! És hát ne feledkezzünk meg egy fontos momentumról, amit nem mernek valamiért sok katasztrófafilmbe betenni. Megdől az Eiffel-torony igen látványosan, Amerika meg kivételesen sértetlenül megússza. Már csak ezért a szerintem érdekes fordulatért is érdemes beülni. :D
Azt hittem, csak az előítéleteim a hibásak, hiszen majd’ minden csalódást okozó filmnél voltak elvárásaim, „előéletem” vele, vagy hallgattam a köznép lelkesedését és átvettem. Aztán felmerült bennem pár ellenpélda, teszem azt az X-men kezdetek Farkasa a bizony még fura séróval is igencsak vonzó Hugh Jackmannel, mert hát láttam az előzőeket, és azok jók voltak, vagy a Star Trek (aminél szintén nem láttam egyetlen epizódot vagy filmet sem előtte), vagy a Nász-ajánlat másik kedvencemmel, Ryan Reynoldsal, és mégis ezeknél jöttem ki vigyorogva, azzal a bizonyos „movie-katarzissal” a teremből, ahogy egy barátommal szerintem találóan elneveztük. Tudjuk ugye, az a kis csiklandós érzés és a levakarhatatlan vigyor, meg az elégedettség, hogy igenis megérte az az ezres a két órát...
Hát a nyár eddigi legjobb filmes élménye számomra a G.I.Joe, méghozzá vitathatatlanul. Persze, messze még a nyár vége, de úgy érzem elnézve a premierek listáját, hogy maradni fog az első, de legalábbis dobogós.
A történet röviden: adott egy feltaláló, akinek a „nem is olyan távoli múltban” (potom 500 év) egyik őse, mint jó fegyverkereskedő, mindkét oldalnak, jónak-rossznak adott el árut. Ez a mi fegyverkereskedőnk, mármint a mostani, a M.A.R.S. Industries feje, egy „nanoatkák” nevezetű fegyvert dob piacra a Nato pénzéből. Ezek a kis lényecskék, amik igazándiból robotkaszerű akármik és szép zöldek, bármit felfalnak, tehát a porral tesznek egyenlővé, de amint küldik nekik azt a bizonyos jelet, leállnak. Tevékenységüket addig folytatják, míg ki nem kapcsolják őket, tehát akár egy nagyvárost is felzabálnak néhány óra alatt. Ehhez nem kell egyéb, mint egy kábé palacknyi kis csintalan atka, amit aktiválnak és kilőnek. Nohát, természetesen erre a szuperfegyverre másnak is fáj a foga, és miközben amcsi századosunk, Duke Hauser és barátja, Kioldó (igen, ilyen becenevekkel még találkozhatunk) épp elszállítanák valami biztonságos úton, persze megjelenik az ellenség, kilövik a két apacsot, három kísérő kocsit, amiknek mind-mind hatalmas tűzerejük van, csak hát a gonoszoknak még több ugye, és igyekeznek megszerezni a négy töltetet tartalmazó ládát. Mindehhez a hosszú és látványos akciójeleneten kívül finom humor is társul. Tehát jön a dögös gonosz nőci magassarkúban és szuperpisztollyal, de azért ne keseredjünk el, mert megjelenik hirtelen a semmiből pár feketébe öltözött ember, akik sitty-sutty kilövik, lekaszálják, felrobantják a rosszak embereit, de azért a magas nőcinek (a továbbiakban Báró nő) sikerül elmenekülnie. Közben kiderül, hogy a nő a mi Hauserünk volt csaja. Hm, de meglepő…
És ekkor derül fény az idegen hipercsapat kilétére: ők a G.I.Joe osztag, akik persze titkosan működnek, jelszavuk pedig a „ha mindenki csődöt mond, mi nem”, ami később néhol megbukni látszik, például mikor kilövi az ellenség az Eiffel-tornyot. Szerintem ott a torony határozottan csődöt mondott. Akció, humor, jó csajok jó pasik, repülők és kocsik, vagdalkozás és robbanás. Kell ennél több egy jó kis nyári akciófilmhez? Ehhez még társul egy jó filmzene is ráadásként.
A sztori a továbbiakban annyi, hogy mindenki igyekszik megszerezni-visszaszerezni a táskát, de közben megismerjük mind a jó, mind a rossz oldal embereit is, sőt, az emberek múltját, motivációját is, ettől pedig azért több lesz a film, mint uncsi lövöldözés. Érdekes szerintem, hogy a jók mind feketében jártak, míg a rosszak közt Viharárny, a nindzsa, aki meglehetősen jól bánt a kardjaival, fehérben pompázott végig. A jók közt ott volt Scarlett (nem angolosoknak: skarlát), akinek persze vörös haja van és mindene a tudomány, 12 évesen már diplomás volt szegény; egy benga fekete fickó, a G.I. Joe-sok alvezére, akinek olyan gagyi neve van, hogy csak egyszer merték elsütni, de akkor sem jegyeztem meg; egy hacker-szerű közelkeleti csávesz, akiben a 8 tanú terroristáját véltem felfedezni; Kioldó és Duke, akik frissen csatlakoztak a csapathoz, valamint a titokzatos néma, fekete testhez álló (vagy izmokat formáló, nem tudom) cuccban akciózó Kígyószem, aki baromi ügyesen használja mind a lőfegyvereket, mind a nindzsa kardokat, és akiről kiderül, hogy nem kis köze van Viharárnyhoz. Persze a párviadaluk sem maradt el a végén az én hatalmas örömömre. És vajon ki nyert…? Igen. Ő. Bevallom, Kígyószem lett a kedvencem. (Kis mellékinfó a színészről: a pasas volt a Star Wars első részében a csúnya pirosfejű sith, akit a végén kettélézereznek. A színész különben minden jelenetben maga csinálta a mutatványokat, mivel inkább kaszkadőrködik, mint színészkedik. Ez viszont nem jelentett semmi rosszat, mivel annak ellenére, hogy az arcát egyszer sem látjuk, és nem is szólal meg, érthető minden, amit „mondani” akar, legyen szó sajnálatról, izgalomról, stb.) Az X-menben is Wade volt a favoritom, és hatalmas elégtétel, hogy nem csak hogy Ryan Reynolds új filmjét, hanem egyben egy vagdalkozós akciófilmet is üdvözölhetek 2011-ben. Hiába, a pengék a gyengém, hát még ha képregényfeldolgozás és jó pasi is társul mellé. :D
A film vége természetesen nyitva hagy szinte minden kaput, így 100% a folytatás. Terveznek egy Transformers-G.I.Joe mozit, Álcák és Kobrák az Autobotok és G.I.Joe-k ellen. :D Nem rossz ötlet, de még egyelőre ötlet.
Nekem néhány dolog bökte csak a csőrömet. Az egyik, hogy nagyon sok volt nekem a vágás. Az említett párviadal a végén lehetett volna látványosabb, ha nem ugrál oda-vissza a kamera. Az akciójelenetek többségét is – gondolom, hogy mozgalmasabbnak tűnjön – elég közelről mutatták. A másik kis problémám a számítógépes kidolgozás volt. A gyorsító ruhák, amik a G.I.Joe-sok felszerelésének része volt, eléggé játékszerűnek néztek ki. De ilyen kis apróságokon kívül nem igazán tudok rosszat mondani.
Persze, mivel egy képregény adaptációról van szó, meg hát Hasbro játékokról, így senki se várjon világmegváltó és eszményektől hemzsegő történetet, de nagyon is élvezhető. Ahogy egyik mozistársam mondta: egy patront megér. Pedig ő aztán elég kritikus. :D Én viszont nagyon is élveztem, és mikor kijöttem a teremből (sajnos sürgetve, így nem tudtam meg, van-e pluszjelenet a végén, de ha kiderül, hogy van, valakit bántani fogok), ott ült az a bizonyos katarzis-vigyor az arcomon. Aki bírta a Transformers első részét, a Die Hard féle akciót, és a sci-fik világa sem áll távol tőle, az biztos, hogy élvezni fogja. Látványnak sem utolsó, a sztori is tűrhető, habár sajnos megint előre érezhetőek voltak a fordulatok megoldásai. Ja meg hát hogy senki se rágja a körmét, elárulom: senki sem hal meg a jók közül. Ez lehetne pozitívum, de egy kis drámát csempészhettek volna bele. Meg nem volt túl nyálas, az is tetszett. Mondom, TÚL. Mert azért amcsi filmről van szó, így aztán a kötelező szerelmi konfliktus megvolt.
A színészek közt sok ismerős arc feltűnhet majd, többek közt Sienna Miller mint Bárónő, akit én nem sok filmben láttam, és valószínűleg nem ok nélkül, most sem hagyott bennem mély nyomot. Aztán ott van a két múmiás, mivelhogy ugye a Múmia rendezője készítette ezt a filmet. Brendan Fraser és maga a „múmia” is mellékszereplőként van jelen. Egyik jó, a másik gonosz, lehet tippelni ki melyik. Skarlátot a Star Trekben is feltűnő vörös (ott zöldbőrű) leányzó játssza, Kígyószemet pedig már, mint említettem, például a Star Warsban csodálhattuk meg. Itt van még mr Eko is a Lostból. A jók fő fő fő vezére pedig Dennis Quaid.
Hogy ki nézze meg? Mindenki.
A férfiaknak vannak robbantások, üldözések, jó nők. A gyerekeknek látvány, mert hogy ők is voltak a moziban, amit mondjuk furcsálltam, mert alapjában véve hiába egy játékszériáról mintázták a filmet, azért nem 6 éveseknek való a fejszétrobbantás, meg ilyenek, de lehet, hogy csak én vagyok maradi. A hölgyek bírni fogják a főszereplőt: ő a Step Up és a Bunyó üdvöskéje, Channing Tatum, aki a Közellenségekben is feltűnik, és igen szépek a kilátásai Hollywoodban, ami nem is csoda, tekintve, hogy nagyon jól mozog, tud keménykedni, és még csak nem is csúnya. Az olyanoknak, mint én meg ott vannak a kardok... Pengemániások, utánam, moziba be! És hát ne feledkezzünk meg egy fontos momentumról, amit nem mernek valamiért sok katasztrófafilmbe betenni. Megdől az Eiffel-torony igen látványosan, Amerika meg kivételesen sértetlenül megússza. Már csak ezért a szerintem érdekes fordulatért is érdemes beülni. :D
G. I. Joe: A kobra árnyéka - G.I. Joe: The Rise of Cobra [2009]12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott
Játékidő: 107 perc
IMDB értékelés: 5,8 [42 785 szavazat alapján]
Színészek: Dennis Quaid, Channing Tatum, Sienna Miller, Joseph Gordon-Levitt, Christopher Eccleston, Byung-hun Lee, Ray Park, Marlon Wayans, Rachel Nichols
Trailer
